Pár sztori arról,amikor Elindult az Elhunytakkal való kommunikációm… Csak hogy mindenki láthassa, Csodák pedig tènyleg vannak!❤🙏😇

Az utam folyatása…

Beadtam a derekam és elmentem az agykontroll tanfolyamra.

De!!!! ELőtte kipróbáltam,miről is van szó… Hát,gondolhatjátok az első próbálkozásom sikerrel járt,és olyan sosem látott  emberről mondtam el dolgokat,hogy igen csak meglepődtem. Sőt!!! A Lelkem is bele remegett annyira megijedtem. Hogy létezik ez… ? -hogy láthatok olyan személyeket, és kaphatok róluk információkat, akiket nem ismerek, sosem láttam őket. 

Igy…, elmentem a tanfolyamra ,és megnéztem miről van szó…Onnantól minden megváltozott az életemben.

Szóval elkezdtem ,és gyakoroltam,ugyanis nem mindig voltam teljesen elégedett a pontossággal. Gyakoroltam…és gyakoroltam… s ahogy gyakoroltam,megjelent egy elhunyt, a nagyapám. Majd egy kis idő múlva egy ismerősünk, aki üzenni szeretett volna az Édesanyjának… Mondtam neki, sajnos nem foglalkozom én ezzel, és különben is… Mit mondhatnék, hülyének fog nézni, az édesanyja ha elé állítok azzal, hogy az elhunyt fia, rajtam keresztül üzenni akarna neki. Igy éjjel, ő jött el hozzám, ő látogatott meg álmomban, és elhozta hozzám az Édesanyját… Gondoltam szépen vagyunk, nem teljesítem amire kért, erre ide hozza nekem éjszaka. Így létre jött a kommunikáció köztük.

Aztán kicsivel később megjelent a nagymamám, Ő is álmomban. Azt mondta nincsen jó helye. Magas fehér ágyon feküdt, mellette egy másik fehér ágy volt, abban is feküdt valaki… Nem igazán értettem mire gondol, miért nincsen jó helye. Ekkor Nagyapámat kértem meg, aki már korábban eltavozott, segítsen neki, de ő azt felelte, nem tud segíteni, mert nem egy helyen vannak, nem egy szinten.

Édesanyámat látogattam meg, és tőle kérdeztem mi lehet a mama kijelentése, mit érthet ez alatt, nincsen jó helye? Ekkor kiderült egy közös sírban van eltemetve többekkel együtt. 
Erre gondoltunk, biztosan ez a probléma…. Később aztán, mivel többször meglátogatott a nagymamám ezután, mindig közölt velem valamit, de amit biztosan tudtam a segítségemre van szüksége.  Oké…,rendben, nah de hogyan?
S miközben ezen gondolkodtam, töprengtem, éjjel ismét almom érkezett…. Álmomban egy ágyon feküdt, egy magasra bevetett, (amilyen a régi időkben szokás volt) ismét, de már az otthoni ágyán ,a régi lakásukban ahol élt korábban, és kiderült nem tud róla, hogy  meghalt. Ott akkor közöltem vele, ő már nem él…, és ha tudja keresse meg a férjét, a Papámat,ő fog tudni neki segíteni biztosan…
Innentől kezdve,ha jelentkezett,már nem volt segítségre szorulva… Igy tudtam, rendben van…, megértette nincs e világon, és találkozott a férjével is a nagyapámmal!
Később.., sokszor megjelent már éber állapotban is, nem csak álmomban.

Igy kezdtem el figyelni magam, és az összefüggéseket. Aztán persze mások is, jöttek, és kerestek, de amint mondtam már, elutasítottam. Nem akartam ezzel foglalkozni, s ha érzékeltem is őket, nem mentem bele, hogy figyeljek rájuk.. S minél inkább nem akartam,annál inkább jöttek… Sőt, már sorban álltak, és rám vártak elkészüljek megértsem ez a Sorsom.., muszáj meghallgatnom őket.

Nagyon sok sztorim van,és volt…

Pl barátnőm édesanyjával beszélgetek ,és megjelenik az elhunyt férje, velem szemben a kanapén. Kérdeztem a hölgyet… : Zsuzsi néni, ott szokott ülni a férje? -mutatok a kanapéra. Mondja Igen, mindig ott, az volt a kedvenc Tv nézős helye. Aztán mondott a férfi pár szót, de mivel nem engedtem magamhoz igazán,  igy el is tűnt.
Hál Istennek mindig elmentek békével, ha rájuk sem hederítettem 🙂 S igy ment ez hosszú..-hosszú  évekig.

Én  sosem hívtam őket. Mindig ők találtak rám…

Azt mondták, odaát már tudják csatorna vagyok a két világ közt, egymásnak adják a hírt, és látják is azokat a lelkeket, akik képesek őket érzékelni, s így hogy nagyon tisztán látom, és érzékelem őket, egyre szaporodtak. Hát…,gondoltam én ezt nem így érzem, s különben is…, hagyjanak engem békén, megint csak jött az ellenállásom.

Megint eltelt pár év…

Néha még megjelentek, de mintha látták volna komolyan gondolom hagyjanak békén, így többnyire álomban jött aki szeretett volna valamit.

Volt egy néni, aki igen közel állt hozzám… Nevezzük Marika néninek. Mikor meghalt, rá pár napra már meg is talált álmomban, ekkor azt mondta, mikor meghalt két lovas ment érte, és ők hozták ide ahol most van…s mutatja hol van. (szándékosan nem írom le a helyet…, de nem kell semmi rosszra gondolni.) Két csősz aki őrzi közben…, de beszélhet velem, megengedik neki…
Többször felkeresett… amint már mondtam is,i gen közel állt hozzám, és nagyon szerettem…

❤ Másik álmomban azt mondta, tartozik nekem. Mondom neki dehogy tartozik… De..,de..,de… !- s hogy ő ezt meghálálja nekem, meg van engedve, megengették neki, ezt megtegye, segítségemre legyen. ekkor elmondtam neki, mi lehetne az, amit én esetleg szeretnék, s ha valóban tud, akkor igénybe veszem a segítségét. Aztán el is mondta, mit tesz meg értem…

Megtette!!!!

Szóval ha valaki szkeptikus, és nem hisz ezekben, akkor ideje tudomásul venni, közelebb vagyunk az odaáthoz, mint gondolnánk. Csak egy lágy fátyol függöny ami elválasztja a két világot egymástól…

Természetesen itt még mindig kételkedem abban, mindez igaz lenne.

A legnagyobb problémát az okozta nekem, hogy vajon igaz amit látok,és pontos infókat kapok, jól érzékelem, látom, hallom őket, nem csak képzelgek? Édesanyám nagy segítségemre volt.., vele megoszthattam mindezt,és támogatott. (Gondoltam ő az egyetlen ember,aki ha tudja nem vagyok 100%-os, akkor is megért,hisz az anyám!!!!)
Vele gyakorolhattam … olyan elhunytak jöttek, akiknek nem voltam tisztában a haláluk okával, de mikor elmondtam Édesanyámnak, mit mondanak, mi történt, Édesanyám csak helyeselt…. És hogy Édesanyja Bözsikének hívta…vagy a fiú testvére Csörének… szóval jöttek az infók és csak jöttek…

Emlékszem akkor sokszor megnéztem a médium a Tereza.., talán te is láttad már.
S nagy megnyugvásomra láttam, sokban ugyan így kapom az infókat, ahogy vele, velem is előfordult, hogy szimbólikusan kapok jeleket. Erről is van egy történetem, de ez nagyon különleges, ezért egy teljesen külön bejegyzésben fogom elmesélni neked. Engedélyt  kaptam a főszereplőtől, írjak róla, saját névvel felvállalva.

Vagy pl… nagynénémmel beszélgetünk, s megjelenik egy kis öreg a jobb válla felett… elmondom neki hogy néz ki, s hogy az édesapja. Mondja igen. Másik válla felett az édesanyja…ő is stimmelt… harmadik egy pici fiú volt, aki a nagynéném térdénél jelent meg, átkarolva azt. S már jött is az információ, testvére volt,aki 3 évesen meghalt. S csak mondtam, és mondtam a nagynénémnek, amiket láttam, ha mondtak valamit….,ő pedig csak helyeselt.
Aztán a kis öreg elkezdte a kalapját le -föl emelgetni. Mondom a nagynénémnek,nem tudom ezt miért csinálja, de folyvást megállás nélkül fel-le emelgeti a kalapját.
Nagynéném elmosolyogja magát, s csak annyit mondott ezt szokta, mondani az édesapja amikor valakit elismer. „Le a kalappal előtted.!” Hosszú percekig szóhoz sem jutottam….

Ezek után már kezdtem hinni ,de még mindig..,még mindig itt volt a kétkedésem….

S még van számtalan ,amit le sem írtam…
Folyt…köv…  

Amikor már nem volt mese, muszáj volt tudomásul vennem.

Erről fogok mesélni neked. Ha szeretnél olvasni róla, szeretettel megosztom veled.

Csodák pedig vannak!